Március második hetében kezdődött el a Böjti időszak egyházi évünkben, amely hat héten át tart és figyelmeztet bennünket, mint jel, hogy lélekben készüljünk a keresztyének legnagyobb ünnepére, a Húsvétra, valamint a húsvéti öröm elfogadására: üres a sír, „Nincsen itt, hanem Feltámadott” – Lukács 24:6.
Felgyorsult világunkban, amikor szinte nem is tudjuk feldolgozni azt a sok-sok eseményt, amit naponként zúdítanak ránk a híradások, jó lenne megállni, elcsendesedni, és megkérdezni magunktól: tudjuk-e, hogy most Böjt van? Tőlem is megkérdezte a napokban egy ifis, aki Bibliakörös, tiszteletes bácsi mit tesz Böjtben? A válaszom az volt, hogy péntekenként amennyire rajtam áll, igyekszem magamat megtartóztatni a nehéz, húsos ételektől, de legfontosabbnak a lelki böjtöt tartom, amikor is kitűzök egy célt magam elé, hogy ma nem leszek dühös, nem hangoskodok, stb. Lehetne célunk minden percre, nektek is ezt ajánlom – mondtam. A Biblia a böjtről már az ószövetségben is tanít, az Újszövetségben pedig Lukács evangéliuma 4. részében olvasunk Jézus böjtöléséről Júdea pusztájában, amikor 4o napig nem evett. Majd győztesen kerül ki a Sátánnal vívott küzdelemből, aki végül eltávozik tőle, egy időre. A böjt számunkra is egy harc, lemondás bizonyos dolgokról, főleg olyanokról, aminek rabságában élünk és tudjuk, hogy nem kedves Isten előtt. Mi reformátusok elsősorban a lelki böjtöt hirdetjük, igyekszünk a bűnt és a bűnre vezető alkalmakat kerülni. Sokan idegenkednek ettől, pedig ennek testi és lelki áldásai vannak életünkre nézve: ha lemondunk a nehéz ételekről egészségesebbek leszünk, ha megszabadulunk lelki terheinktől /harag, viszály, szeretetlenség, békétlenség/ boldogabbak leszünk.
Böjt utolsó hetében köszönt ránk Virágvasárnap ünnepe: Jézus földi életének egyik állomása, JERUZSÁLEMI BEVONULÁSA. Az emberek örömmel, szeretettel fogadják a Jeruzsálembe szamárháton érkező általuk királyként ünnepelt Jézust, aki segít problémáikon. Ma is sokan egy ilyen királyt várnának, aki a testi gondokat átveszi. A korabeli vallási vezetők irigykednek rá, ellenségnek tartják, igyekeznek az embereket ellene hangolni azzal, hogy nem tartja be a törvényt, főleg a szombatot. Sőt, magát Isten fiának mondja. Ezért mindent elkövetnek ellene, hogy megszabaduljanak tőle, különösen a templom megtisztítása után. Elfogják, a Nagytanács elé állítatják. Majd Pilátushoz, helytartóhoz vitetik, hogy elérjék céljukat, Jézus halálra adását. Barátai és tanítványai pedig mindezt vele élik át, hol megfélemlítve, hol meg is tagadva – Péter.
Ma már történelmi távlatból látjuk, hogy Isten embereket szerető terve valósult meg Jézus halálában és feltámadásában, ahogy János evangéliuma írja: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János, 3:16.
Ezért mondja Péter Pünkösdkor a zsidóknak: akit ti keresztre feszítettetek, Isten Őt, feltámadásában megdicsőítette. Ezt ünnepeljük Húsvétkor, – nem pedig a nagyáruházakat megtöltő csoki nyuszikat, tojásokat, báránykákat, kölniket, főtt sonkákat, melyek csupán csak népszokások. Legyen végre olyan Húsvétod, tűzd ki célul, Jézust ünneplem, nem holmi bálványokat és így a hívő életben egy sikeres, boldog, Krisztusban hívő ember leszel. – „Megismerni téged, Ez az örök élet, Ez az igaz örök boldogság, Téged megtalálni, Mindig veled járni, És tebenned elrejtőzni a mennyország.” – mondja nagyon szépen az egyik gyermekénekünk.
Ünnepelj velünk, Ő hív téged is. Énekeljük együtt szeretett református énekünket: „E húsvét ünnepében, e húsvét ünnepében, Dicsérjük Istent szívvel, Ki értünk megholt Fiát, Ki értünk megholt Fiát Feltámasztotta testben…” 186. ének.
Böjt, lelki böjt, – az életem tisztulása;
Virágvasárnap Jézus bevonul Jeruzsálembe, – engedem bevonulni életembe;
Nagypéntek Jézus halála, – bűneim halálba adása;
Húsvét Jézus feltámadása, – én is feltámadok egy új, Krisztusban hívő életre.
Így legyen! Áldott Húsvétot!
Testvéreinket szeretettel hívjuk alkalmainkra! Áldás, békességet!
Nagy Sándor ref.lp
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése